Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott dolgot (ingatlan, ingóság: készpénz, takarékbetétkönyv, bútor, háztartási cikk, művészeti alkotás, stb.) mindenféle ellenszolgáltatás nélkül a megajándékozott birtokába bocsátja.
Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó abban az esetben megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható.
A még meglevő (szokásos mértékű) ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha
- arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti;
- a megajándékozott vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el;
- a megajándékozott nem teljesítette az ajándékozónak azt a hozzá fűzött reményét, amelyre figyelemmel az ajándékot kapta, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor (az utóbbi két esetben az ajándékozó követelheti az ajándék helyébe lépett értéket is).
Termőföld ajándékozása során figyelembe kell venni, hogy a termőföldről szóló törvény szerint termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén kizárólag az alábbi személyek szerezhetik meg:
- a Polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozók
- közalapítvány,
- az önkormányzatok,
- a Magyar Állam és
- az egyházi jogi személyek.
Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
Az ajándékozási szerződés közjegyzői okiratba foglalása azzal az előnnyel jár, hogy mivel a közjegyző az okirat elkészítése során az ügyfél szándékáról, nyilatkozattevő képességéről, továbbá személyének azonosságáról meggyőződik, továbbá az aláírandó okiratot teljes terjedelmében ismerteti vele és az aláírásra is a közjegyző jelenlétében kerül sor, az ügyfél szellemi képességének hiányára, befolyásoltságára, illetve arra, hogy az általa aláírt okirat tartalmát nem ismerte meg, nem lehet hivatkozni, továbbá a jognyilatkozatot tevő ügyfél személyazonosságának, illetve aláírásának valódisága sem vitatható.
Ajándékozási szerződés elkészítéséhez szükséges adatok:
- ajándékozó, megajándékozott személyes adatai, ideértve a személyi számot és az adóazonosító jelet is
- az ingatlan tulajdoni lapja, ennek hiányában pontos helyrajzi száma, amely alapján a közjegyző a tulajdoni lapot lekéri
- az ingatlan értéke (több ingatlan esetében külön-külön meghatározva) ez az érték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (korábbi illetékhivatal/APEH) felé kitöltendő adatlapon is feltüntetésre kerül
- egyéb adatok megbeszélés szerint
Az ingatlan ajándékozásával járó fizetési kötelezettségek:
- közjegyzői díj, amely az ügyértéktől (ajándékozott dolog értékétől) függ. Ingatlan ajándékozás esetében a díj magában foglalja a szükséges okiratok (szerződés, adózási adatlapok, földhivatali kérelmek) elkészítését és azoknak az illetékes földhivatal számára történő eljuttatását.
- A megajándékozott ajándékozási illetéket fizet.
2013. január 1-jétől az ajándékozással történő vagyonszerzésekhez kapcsolódóan összesen két illetékkulcs irányadó; egy általános mérték, valamint a lakástulajdon szerzéséhez kapcsolódó kedvezményes mérték. Az általános illetékmérték 18 %. Lakástulajdon, valamint lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az illetékmérték 9 %.
Az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék illetékmentes. 2013. január 1-jétől az egyenesági rokonok közötti ajándékozási ügyleteket nem kell bejelenteni sem.
Illetékmentes továbbá a házastársak közti ajándékozás is.
Ingatlan ajándékozása esetén érdemes végiggondolni, hogy az ajándékozó kíván-e az ajándékozással egyidejűleg a saját javára haszonélvezeti jogot alapítani.
Az ajándékozási illetékkel kapcsolatos részletes információkat itt találhat.
